3.rész

Sziasztok!

Végre sikerült meghoznom a folytit, remélem örültök neki:) Szeretnék kicsit több komit kérni, ami lehet negatív is... A következő rész 7 komment felett fog felkerülni, higyjétek el érdemes lesz minél több véleményt írnotok a 4. részért:)


Puszi!!!

Meré


3.rész

Miután jól kidühöngtem magamat, elindultam telefonálgatni, behívni a lehetséges szereplőket, valamint a jogtulajdonossal is folytattam egy igencsak fontos beszélgetést. Szerencsére semmiféle kifogása nem volt, így ezt a részét néhány fax és aláírás után már sikeresen le is tudhattam. Ugyanakkor a keringő oktatás szervezése már korántsem ment ilyen zökkenő- mentesen, mivel, mint kiderült mindenki igencsak elfoglalt a színházon belül és kívül egyaránt, ami komoly dilemmát okozott. Kényszer megoldásként azonban úgy döntöttem, hogy majd én megtanítok „Mr. Minden nő a lábaim előtt hever”-nek és társainak egy bécsi keringő koreográfiát, végülis anno tanultam táncolni és ezt a táncot kifejezetten szerettem. Na persze az már más kérdés, hogy mégis hogyan fogom túlélni az elkövetkezendő bő másfél hónapot, na de ilyen ez a szakma. Fél 1 környékén elkezdtek szállingózni a színészek, amíg én zenei alapok és kották után futkároztam, ám végülis pontosan 1 órakor elkezdődhetett az úgynevezett casting, amin minden meglepetés nélkül Robert is ott ült. Közel 2 órán keresztül hallgattuk meg a dalokat a potenciális jelöltektől, keresvén a legmegfelelőbb személyeket a darabban szereplő karakterek megformázására. Talán az egyik legfontosabb szereplő kiléte okozta a legnagyobb problémát:
- Szerintem ebben a kisfiúban semmi olyan nincs, ami megfogná a nézőket…- dőlt hátra a székében, immár a jelöltek fényképeit nézegetve Rob
- Én ezt nem így látom… Kevin nagyon tehetséges és rendkívül érzékeny gyerekszínész, ami véleményem szerint Kuksi eljátszásában még hasznára válhat. Nála jobb Kuksit nem találhatnánk, higgye el nekem …-magyaráztam lelkesen, ami úgy tűnt megtörte az eddig szinte mindenben belém kötő férfit
- Erre most mit mondjak? Sajnos maga jobban ismeri őket, szóval felőlem…- húzta meg a vállát
- Nem kértem az engedélyét, sem pedig a bele egyezését, félre értés ne essék…-vágtam egy grimaszt-Mint rendező, jogom van azokkal együtt dolgozni, akikkel szeretnék, csupán meghallgattam a véleményét…
- Azért némi beleszólásom van a dolgokba…- vetette közbe
- Igen, némi és ezen van a hangsúly… A sikeres együttműködésünk érdekében ne szóljon bele az én hatáskörömbe, ha kérhetem, Mr. Pattinson…
- Tudja mit?Ahogy akarja…-tárta szét a karjait- A bukás után legalább nem én leszek a hibás…
- Ez remek!Köszönöm a nagylelkűségét…-forgattam meg a szemeimet- Akkor ezzel meg is lennénk..- csuktam össze a mappát- Holnap reggel 8-tól próbálunk az énekteremben!
- És mi lesz a tánccal?
- Milyen tánccal???.... Jah, hogy azzal a tánccal!Azt 2-kor kezdjük, kérem mondja meg a kolleganőinek, hogy lapos cipőben jöjjenek…- indultam meg kifelé
- Várjon, csak nem azt akarja mondani, hogy azt is maga tanítja be????- ért utol
- De, sajnos… Jobb híján velem kell beérniük…
- Ez igazán remek!Mondja maga mindenhez ért???- sóhajtott
- Nem, de sok mindenhez kell a színházon belül értenem, még ha nem is nézné ezt ki belőlem… De most mennem kell, várnak már rám….-néztem az órámra
- A barátja?-kérdezte meg kapásból
- Mi köze hozzá????- kaptam fel a vizet
- Elnézést, nem akartam tolakodó lenni…- fülig vörösödött, szóval tényleg sajnálja, bár ez aligha von le bármit is a pofátlanságából
- Pedig sikerült… Na de mindegy is! Ha tudni akarja, akkor a barátnőm és a férje ma jött haza a nászútjukról és vacsorára várom őket… Elégedett, hogy tudja a progamomat?-ááá, nem ütöm meg!!!
- Nem, mert azt hittem, hogy a darab fogja lekötni minden idejét…na és persze a keringő koreográfia…- felelte cinikusan
- Elhiheti, hogy így is van… Azonban nekem is van magánéletem…Na de fogalmam sincs, hogy mindezt miért is mondom magának..-sóhajtottam- Holnap reggel találkozunk!Viszlát!-hagytam faképnél még mielőtt bármi mást is kérdezhetett vagy mondhatott volna. Így is késésben voltam már, Anna-ék érkezéséig még van 2 órám, de tekintve, hogy üres a hűtőm, eléggé nehézkes feladat vár rám, ami persze értük egyáltalán nem lehetetlen.
- Mr. Jack megtenne nekem egy szívességet?Kitűzné a Valahol Európában szereplőlistáját?Nekem rohannom kell bevásárolni…- nyújtottam felé a papírt
- Persze aranyom, menj csak a dolgodra nyugodtan!Ezt csak bízd rám!-mosolygott rám
- Nagyon köszönöm!Viszlát!- sietősen lépkedtem ki a színházból és már szidtam magamat rendesen, amiért nem autóval jöttem és majd cipekedhetek hazáig, de nem baj, egyszer kibírom. Negyed óra múlva már az egyik hipermarketben dobáltam a kosaramba a vacsihoz szükséges dolgokat. Rizottót fogok csinálni, tudom, hogy Anna mennyire szereti és Adam sem veti meg ezt az igazán finom ételt. Vettem egy üveg bort is, meg kell adni a módját a viszontlátásnak és ennyi amúgy sem árthat. Fél óra alatt haza értem a boltból, tehát valamivel több, mint 1 órám maradt, ami pontosan elég is lett. Sőt még átöltözni is maradt időm! Éppen letettem az utolsó evőeszközt is, amikor megszólalt a csengőm:
- Zoé!!!!-ugrott a nyakamba Anna, mihelyt kinyitottam az ajtót
- Hé, ennyire nem volt jó a nászút???- nevettem el magamat, na persze én is hasonló örömöt éreztem – Gyertek beljebb!
- Drágám, nekem is megengeded, hogy üdvözöljem Zoét?-simogatta meg a barátnőm hátát immár a férje
- Jajj persze, bocsi…- engedett el, hogy most Adam ölelhessen át
- Szia Adam! Szerencséd, hogy épségben haza hoztad Anna-t!
- Viccelsz?Miután életveszélyesen megfenyegettél?Ez volt a minimum…-nevettünk mindhárman
- Üljetek le, azonnal hozom a vacsit!Gondolom Cipruson nem volt rizottó…- kacsintottam, mire Anna szája ha lehet még szélesebbre húzódott
- Imádlak!!!- vigyorgott rám, mialatt leraktam elé az ínycsiklandozó ételt, majd ugyanígy tettem még kétszer:Adamnek és magamnak
- Na de most meséljetek!Hogy éreztétek magatokat?Na persze a piszkos részletektől kíméljetek meg…- fűztem hozzá, mert láttam ahogy pajkosan összenéztek
- Pedig azok a legizgalmasabbak- adott egy puszit Anna arcára Adam, amit hihetetlenül jó volt nézni. Lerítt róluk a szerelem, ez nem lehet kérdés. Innentől kezdve háromnegyed órán keresztül egymás szavába vágva mesélték el a legrészletesebben a Cipruson töltött napjaikat, kétségkívül remekül érezték magukat.
- Na de most te jössz Zoé!Halljuk mi történt veled az elmúlt 2 hétben!…
- Megkaptam egy darab rendezését-mondtam nemes egyszerűséggel, mire mindkettejük szeme kikeredett
- És ezt csak így mondod?????De hát ez nagyszerű!!!Gratulálok!!!- szinte kiabálta a barátnőm
- Köszi, bár eltudtam volna jobb kezdést is képzelni- köröztem az egyik ujjammal a boros poharam szélén
- Ezt hogy érted?-kérdezte kapásból Adam
- Ahogy mondom… Egy jótékonysági bálon mutatjuk majd be a darabot…
- És ez ekkora problémát jelent?
- Nem, dehogy!Félre értetek! A gond az, hogy a rendezvény fővédnöke egy nagyképű majom és vele kell együtt dolgoznom…
- Oh, hát ez így már tényleg nem hangzik a legjobban…- bólintott megértően Anna- Na és szabad tudnunk kicsoda is a fővédnök?
- Persze, végülis nem titok!Robert Pattinson az…- feleltem
- Hogy ki??????????????- mindkettejük álla rendesen leesett, na igen, én is ilyen arcot vághattam, amikor bemutatkozott.
Töviről hegyire elmeséltem nekik mindent, amitől kissé felszabadultam, jó volt végre megosztani a gondjaimat, vagyis a nagybetűs GONDomat:
- Zoé ennek a srácnak te tetszel!- jegyezte meg a beszámolóm a végén Adam, mire majdnem kiköptem a boromat
- Jó vicc!-prüszköltem
- Én ezt komolyan mondtam, figyelj azok alapján, amit elmondtál ez egyértelmű… -vajon Cipruson mit ehettek vagy ihattak????
- Adam!Ki nem állhatjuk egymást!
- És? Majd meglátod, hogy nekem lesz igazam…-mosolygott szélesen
Egy percig nem hittem el Adam szavait, teljességgel abszurdnak tűnt az egész elmélete, így gyorsan másra terelődött szó. Este 10 körül már kellőképpen fáradtak voltunk, így nem sokkal később elmentek haza, én pedig gyorsan elpakoltam, majd egy zuhany után bedőltem az ágyamba és reggel fél 7-ig fel sem ébredtem.