4.rész+ meglepi

Sziasztok!

Íme a legújabb rész, amiért ilyen gyorsan összegyűlt a 7 feletti megjegyzés szám... Ezen felbuzdulva újabb alkut ajánlok: Ha holnap este 10-ig legalább 8 komit írtok, akkor már hétfőn olvashatjátok a folytatást, ami újabb meglepetéseket tartogat, na mit szóltok?:P Sőt, még holnap este kaptok egy kis ízelítőt, ha elegen véleményeztek:)
A meglepimet pedig oldalt meg is tekinthetitek, ugyanis ő lenne az én történetemben Zoé Shannon... Róla a chatbe várok véleményeket, akár negatív, akár pozitív... Ha írtok róla, akkor szép lassan felfog kerülni a többi szereplő is...

Puszi!!!


Meré

4.rész

A délelőtti próba viszonylag nyugalomban telt el, amin őszintén szólva meg is lepődtem. Ma valahogy olyan másnak tűnt Robert, olyan komornak, ennek tulajdonítottam azt a mély csöndes szerepet, amit délelőtt produkált. Egyetlen megjegyzése sem volt, mégcsak valamilyen kötözködés sem, ami azonban nem volt jellemző rá az elmúlt 2 nap alatt. Egyszerűen csak ült és nézett ki a fejéből. Ha nem lett volna az elején velem olyan tuskó, akkor talán megkérdezném, hogy mégis mi a baja, de így abszolút nem foglalkoztatott a lelkiállapota. Végülis nekem csak jó, hogy ilyen, legalább nyugodtan, feszültségmentesen vezényelhettem le az első próbát, ami azért nem volt mindegy.
Dél felé végeztünk, ekkor elengedtem a szereplőket azzal, hogy holnapra megpróbálják megtanulni a dalszövegeket, ennyivel is előrébb szerettem volna lenni az idő rövidsége miatt. Minek végett a táncpróba csak 2-kor fog kezdődni elmentem a színház büféjébe enni valamit, ugyanis ez reggel „jó” szokásomhoz híven kimaradt, majd pedig beültem a próbaterembe és a darabbal kapcsolatos jelenetek színpadi képét rajzolgattam külön-külön lapokra, amiből volt már vagy 20 összegyűrt vázlatom és ugyanennyi kész színpadképem is. Próbáltam minden egyes mozdulatot rögzíteni, ami több-kevesebb sikerrel ugyan, de sikerült. Teljesen belemerültem ebbe, amikor kopogást hallottam:
- Szabad!-kiáltottam, remélvén, hogy nem kell feltápászkodnom a rajzolgatásból és a török ülésből, amibe időközben elhelyezkedtem a földön
- Zoé!-hallottam meg Rob hangját- Meghoztam a többieket!- na erre már felkaptam a fejem, majd a fali órára pillantottam, ami pontosan 2 órát mutatott. Ennyire gyorsan eltelt volna az idő?Ezek szerint igen, az idő érzékem ismét cserben hagyott.
- Oh, persze!-pattantam fel-Jöjjenek csak beljebb!-próbáltam a legszívélyesebb mosolyomat elővenni, ami alatt elsétáltam az ajtó közelébe. Elég sokan jöttek be, akik közül szinte mindenkit felismertem a Twilight filmekből.
- Jó napot!Zoé Shannon vagyok, színházi rendező és jelen esetben most a koreográfus is-üdvözöltem őket mosolyogva, de mégis feszülten
- Zoé!Engedje meg, hogy bemutassam a kollegáimat: Kristen Stewart, Ashley Greene, Nikki Reed, Elizabeth Reeser, Taylor Lautner,Jackson Rathbone, Kellan Lutz, Peter Facinelli- az említett személyek sorban nyújtották a kezüket vagy csak bólintottak és én is hasonlóképpen tettem.
- Nagyon örülök, hogy megismerhetem- lépett ki a többiek közül vigyorogva Kellan Lutz- Nem tudom, hogy Rob miért nem hagyta ránk a bemutatkozást…
- Én is örülök, Mr. Lutz!
- Csak Kellan, ha kérhetem!-legyintett
- Öhm, rendben, köszönöm!- végre sikerült szívből mosolyognom, Kellan közvetlensége minden bizonnyal jó hatással volt rám
- Én meg Ashley vagyok!- ölelt át mindenki Alice-e, mit sem törődve a döbbent arcommal
- Ash, hagyd Zoét levegőhöz jutni!-szólt rá eléggé ingerülten Rob, ami kisebb megütközést váltott ki belőlem, de nem szóltam egy szót sem, végtére is, hogy utáljuk egymást az csak kettőnk dolga
- Jajj Rob, most meg mi bajod van?Nem mutatkozhatunk be, mi saját magunk?-nézett rá szemrehányóan Kristen Stewart, majd felém fordult:
- Szia!Én Kristen vagyok, remélem nem baj, hogy tegezlek, te is nyugodtan szólíts csak Kris-nek!- na jó, azt hiszem csak képzelődök, hogy ennyire kedves mindenki
- Nem, egyáltalán nem zavar Kris!-ráztam meg a fejemet, miközben mindenki szépen sorra közölte velem, hogy maradjunk a tegeződésnél és örülnek, hogy megismerhetnek, amin hihetetlenül meglepődtem, ugyanakkor végtelenül jól esett a kedvességük.
- Azt gondolom, hogy a siker érdekében minél előbb álljunk neki a gyakorlásnak, nehogy bukás legyen a vége…- címeztem a mondatom másik felét egyenesen Robertnek
- Nos Zoé, azt hiszem ideje, hogy bevalljak valamit!- vakargatta a fejét Kellan
- És nekem is!-szólalt meg Jackson is tanácstalanul
- Srácok, ne ijesztgessetek ezzel az arccal, na kivele, mi a gond!- próbáltam visszatartani a kitörni készülő nevetésemet a kétségbeesett arcuk láttán
- Az az igazság, hogy még életemben nem keringőztem!- kezdte Jackson
- És én sem!A középiskolai ofőm szerint nem is két, hanem négy bal lábas vagyok, ezért eltiltott a szalagavatói tánctól is…- vette át a szót Kellan, de szavai hallatán mind Ashley, mind pedig Nikki elhűltek, gondolom a táncpartnereik ezt nem mondták még nekik. A többiek viszont éles nevetésben törtek ki és én is nagyon küzdöttem a nevetés visszatartással. Na most erre mit tudok mondani?
- Hát ez igazán nem gond…Majd segítünk azon a négy bal lábon!-próbáltam bíztató mosolyt küldeni mindkettejük felé- Senki sem születik úgy, hogy tud keringőzni!Szóval csak nyugi, mindjárt megmutatom, hogy megy ez nektek!De először hallgassunk bele a zenébe- sétáltam el a CD lejátszóig, hogy megnyomjam a „play” gombot, aminek köszönhetően felcsendült a Hijo de la Luna Sarah Brightmann előadásában.
- Hát ez lenne az! Nem a legegyszerűbb erre koreográfiát készíteni és táncolni, de azért nem kell megijedni tőle…-kapcsoltam ki- Hogy tetszik?-néztem elsősorban Robertre
- Elmegy-húzta meg a vállát
- Hogy elmegy???Szerintem csodálatos szám!- lelkesedett érte Elizabeth, Nikki és Ashley is, még Kristen is hevesen bólogatott
- Akkor maradhat?- érdeklődtem a férfiakat figyelve
- Persze!-bólintott Peter
- Oké, nos a koreográfia már kész, de először nem azzal fogjuk kezdeni, hanem az alaplépésekkel. Van, aki már tudja azokat?- senki nem válaszolt, persze sejtettem
- Jó, akkor álljatok be egy sorba mögém és figyeljétek a lábamat-mutattam meg az első lépéseket: A lényeg, hogy egy-két-há-két-két-há, vagyis az ütem betartása, mert anélkül csak dülöngélni fogtok, nem pedig kecsesen mozogni! Na tehát, csajok bal lábbal kezdenek hátra, srácok a jobb lábukkal előre és akkor kezdjük!- léptem le velük együtt háromszor- És akkor most önállóan!- álltam velük szembe:
- Egy-két-há-két-két-há!Egy-két-há-két-két-há!Na mégegyszer!-utasítottam őket- Nagyon jó Nikki!-dicsértem meg, mert úgy tűnt, hogy alkalmi tanítványaim közül ő neki megy a legjobban-Csak tovább, hogy mindenkinek a lábában legyen a ritmus!Folytassátok!- még kétszer megcsinálták ezt- Alakul srácok, na még egy utolsót, aztán párban!Egy-két-há-két-két-há!:
- Nagyon jó, ezzel úgy nézem senkinek nem lesz gondja, az első akadályon már túl is vagyunk!- lelkesítően mosolyogtam rájuk, tényleg nem csinálták rosszul, jó, apróbb hibák azért vannak a mozgásukban, na de ezen csak csiszolni kell majd
- Szóval nem vagyunk lehetetlenek?- kérdezte pimasz vigyor kíséretében Taylor
- Nem, sőt!- vigyorogtam vissza szélesen, de azonnal lefagyott az arcomról minden, mikor a szemem sarkából megláttam Rob szúrós pillantását.
- Akkor most azt javasolom, hogy mindenki álljon össze a párjával tartásban- erre mindenki mozgolódni kezdett, amíg ki nem alakultak a párok: Ashley-Jackson, Nikki-Kellan, Elizabeth-Peter és Kristen-Taylor, hogy Kristen és Taylor??????????????Oké,mindjárt sejthettem volna, hogy valaki pár nélkül marad a létszám páatlansága miatt, de hogy pont a két főszereplő ne alkosson egy párt????
- Khm… Bocsánat a kérdésért, de Kris biztos, hogy így vagytok párban?-próbáltam puhatolózni
- Persze… - bólintott magabiztosan
- Oké, akkor bocsánat!És akkor Ön, Mr. Pattinson?Maga nem táncol?- néztem rá
- Ööö.. az az igazság, hogy de, elméletileg, csak hát nemrég hívott fel a partnerem, hogy mégse fog ráérni…- látszott rajta, hogy mennyire kellemetlenül érzi magát, szóval ez volt a gond!Most már azt hiszem értem a dolgokat…
- Oh, hát ez eléggé kellemetlen…És mi a B terve?
- Rob!Ti magázódtok Zoéval?- lepődött meg Taylor
- Hát igazából igen, mert….- túrt a hajába
- Mert az ismertségünk nem épp a zökkenőmentességéről híres…- fejeztem be helyette a mondatot- De engem abszolút nem zavar ez…
- De engem igen!-nézett a szemembe- Szóval tegeződhetnénk?
- Ha akar…- húztam meg a vállam, nehogy azt higgye, hogy egyszer normálisan szól hozzám és akkor majd eldobom az agyamat, amiért tegeződni akar
- Szeretnék…
- Rendben van Robert…
- A barátaimnak csak Rob…
- Oh, hát akkor nekem Robert marad!- néztem rá teljesen komoran, majd visszafordultam a többiek felé:
- Nos, mivel Robertnek nincs párja, sem pedig B terve, ezáltal át kell alakítanom a koreográfiát, ami nem egy - két perces munka lesz, szóval lehetséges, hogy mára ennyi lett volna…
- És ha találnék magamnak egy párt?-vetette közbe
- Akkor más lenne a helyzet, de utálom a „ha”-val kezdődő dolgokat, szóval…-folytattam volna, ha közbe nem vág:
- Oké, akkor lennél a párom?-nézett rám kérdően és egyben reménykedve
- Micsoda???-azt hiszem az állam hatalmasat koppant a földön, de úgy néztem a többieké is- És ezt mégis hogy gondolod????
- Logikusan, Te vagy a rendező, én pedig a fővédnök…Miért ne táncolhatnánk együtt?- úgy tűnt a kezdeti bizonytalansága teljesen elmúlt, most már sokkal magabiztosabb volt- Szerintem a többiek is osztják az ötletemet!- pillantott rájuk, akik hevesen bólogattak neki. Végülis volt ráció abban, amit mondott és ráadásul nem kellene átalakítanom a koreográfiát sem, de… Ajj, egyszer az az áldott jó szívem fog a sírba vinni:
- Tudod mit?Ha nincs más a B tervednek, akkor legyen!De előre szólok, hogy egyetlen aprócska beszólás és azt is megbánod, hogy valaha találkoztunk!
- Rendben van, akkor felőlem kezdhetjük…- lépett elém, majd átfogta a bal kezével a derekamat
- Jó, szóval akkor mindenki tartásba és akkor kezdjük az alaplépéseket!Figyeljetek, mert számolok:Egy-két-há-két-két-há!
Ezt gyakoroltuk majd negyed órán keresztül, amikorra is kellően mindenkinek agyontaposta a párja a lábát, úgyhogy úgy döntöttem, hogy egyenlőre felfüggesztem az oktatást és megpróbálom egyedül letáncolni a koreográfiát:
- Szóval először akkor vázolnám a dolgokat, ha valakinek bármiféle kérdése van, akkor csak kérdezzen bátran, vagy ha nem világos számára valami. Tehát: 2 oszlopban fogunk kezdeni, az egyikben a csajok, a másikban pedig a srácok fognak állni, de egymással szemben, ellenkező oldalon. Majd 2 ütemenként beforgunk a párunkkal együtt. Ezután 8 ütem alatt a két oszlop találkozik egymással, ugyanis alaplépésekkel pontosan egymással szembe fogunk érkezni.- és tovább folytattam, amit a többiek érdeklődően hallgattak..